Szia!

Lolíta kopogást hall. Az ajtó felől jön a zaj. Sietve oda lépked és kedves mosollyal nyitja ki. Pont mint mikor először látott.
-Hát te vagy? Tudtam, hogy el fogsz jönni. Már vártalak. - kedvesen mosolyog és beinvitál otthonába. Csokis illat terjeng a házban. Friss.
-Pont jókor érkeztél. Most készültek el a sütik. - szól és nyújtja feléd a rózsaszín kosárkát, tele csokis sütivel, ami színben jól passzol a konyhához. Délután van. Az idő elég hűvös odakint de ti ezt meg sem érzitek. A konyha babarózsaszín falán a plafon alatt kicsivel egy fehér csipke dísz megy végig. A konyhaszekrény baba kék. Az asztal, nos az valamiféle fából készült, egészen világos színű.
- Jut is eszembe! Majdnem elfelejtettelek körbevezetni a házon. Milyen buta vagyok. Gondolom kíváncsi vagy. - Ezzel elindul egy csipkeszegélyű, fehér ajtó irányába. Lassal kinyitja. Mikor bepillantasz nagy megdöbbenésedre ez a szoba kicsit más mint a konyha. Ez egy nappali szerű helység. A falon óriási virágmintás tapéta van. Látsz egy helyes kis krémszínű kanapét, mellette egy kis szekrénykével a szekrénykén egy kicsit sötétebb árnyalatú lámpa pihen. Mindezzel szemben volt egy tv, ami fehér színű volt. Egy pillanatig elgondolkodsz, majd tovább vizsgálódsz. Az egész szobát a pasztell színek birtokolják. Minden világos és tiszta. Az ablak, nos... Az meg nagyon cuki. Csupa csipke. A hálószoba... mintha visszautaztatok volna az időben. Teljesen más stílust képvisel mint a ház többi része. Baldachinos ágy és érdekes hangulat. A fürdő baba kék és a kert... A kert most tele van hóval. Minden csupa fehér. Elragadtatva veszed észre hány óra van. Rájössz, hogy leszedik a fejed ha nem sietsz haza.
-Igazán sajnálom, hogy menned kell. Gyere máskor is. - Integet utánad, édes vigyorral.